Transzferárak Mestertúra I-II.

Csatlakozzon a TRANSZFERÁRAK legmagasabb csúcsaira induló Mestertúránkhoz! Vigyázat ez rázós lesz! Most a magasból egyszerre láthatja át a transzferár-szabályozás elméleti kereteit és a nyilvántartáskészítés gyakorlati hátterét, a buktatókat és az ellenőrzési gyakorlatot.

Kapcsolt vállalkozások: szokatlanul magas bírságok, kiemelt adókockázat

Transzferár dokumentáció

A transzferár szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint Magyarországon. Minden ország természetesen valamilyen módon védekezik az ellen, hogy a nemzetközi vállalatcsoportok indokolatlanul kivigyék a jövedelmet adózás előtt. De a magyar szabályozás sajátossága, hogy nálunk a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a transzferár szabályozás megsértésére vonatkozó bírságok.

Összehasonlító adatok és a módszer kiválasztása

Összehasonlítható adatok kiválasztása

Az összehasonlítható adatok azonosítása, kiválasztása fokozott körültekintést igényel. Ezt követően jöhet a legmegfelelőbb módszer és az ügylethez leginkább igazodó mutató kiválasztása.

“Átesett” nyilvántartás

Az átfogó adóellenőrzéseknél szinte kötelező elem lett a transzferárak vizsgálata. Ez azt is jelenti, hogy egyre több azon nyilvántartások száma, amelyek az adóhatóság már látott. Vajon hátradőlhet-e nyugodtan az a cég, akinek egy adóellenőrzésen már kérték (és minimum fellapozták) a traszferár nyilvántartását?

A cégek elkezdték tisztelni az APEH transzferár-ellenőrzéseit



Forrás: Index

2010. április 1.,

Két éve még milliárdos, a tavalyi év során pedig több százmillió forintos nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzésekkor a vállalkozásoknál. A Deloitte legújabb transzferár-felméréséből kiderül, hogy a cégek egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak ezen a területen. Az adóhatóság nagyobb figyelmet fordít a dokumentációk tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor több ponton igyekszik is megkönnyíteni a vállalkozások dolgát.

A Deloitte legutóbbi transzferár-konferenciáján az adóhatóság transzferár-ellenőrzési gyakorlatát állította a középpontba, és felmérte ügyfeleinek ezzel kapcsolatos tapasztalatait is. A téma kiemelt jelentőségét jelzi, hogy a 80 vállalat több mint 110 képviselőjének részvételével megrendezett szemináriumon magas, több mint 80 százalék volt a kérdőívet kitöltők aránya.

Transzferár-vizsgálatok és megállapításaik

A Deloitte ügyfeleinek tapasztalatai szerint az elmúlt évben tovább nőtt azon esetek száma, amikor az adóhatóság az ellenőrzés során kitért a transzferárak vizsgálatára, vagy kifejezetten transzferár ellenőrzést végzett – ismertette Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A megkérdezettek közel 70 százalékánál vizsgálta már az adóhatóság a transzferárak kérdéskörét, akár átfogó adóvizsgálat, akár célellenőrzés keretében.

A vállalkozások válaszai is alátámasztották azt az érzékelhető tendenciát, hogy az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme nőtt az elmúlt időszakban. Az érintettek többsége szerint ugyanis a revizorok szakmailag egyre felkészültebbek, egyes esetekben pedig álláspontjuk kialakításakor az adóhatóság központi transzferár-csoportjával is egyeztetettek.Amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének – valamint azok formai kellékeinek – ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálata is előtérbe került. Ezt bizonyítja, hogy a Deloitte kérdőívére adott válaszok alapján azon vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság (27,27%) megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8%) és a csak formai ellenőrzésre (34,8%) szorítkozó vizsgálatok arányát.

A dokumentációk tartalmi vizsgálata esetén az adóhatóság leggyakrabban az árképzés módját kifogásolta a felmérésben szereplő vállalkozásoknál. Emellett jellemzően az összehasonlító adatokra, illetve a benchmark-elemzésre, a figyelembe vett költségalapra, az ügyeletek összevonására, illetve a dokumentáció elkészítésének időpontjára vonatkozóan tettek megállapításokat a revizorok. A kérdőívre adott válaszok alapján az adóhatóság csupán egyetlen esetben kapott eltérő eredményt a nemzetközi transzferár-adatbázisban (AMADEUS) elvégzett újbóli adatbázis-kutatás során.

Szankciók

Az adóhatóságot képviselő szakértő a konferencián arról tájékoztatott, hogy a 2008. évben milliárdos, a 2009. évben pedig több százmilliós nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzésekkor.

A kérdőívre adott válaszok alapján az ellenőrzések során mulasztási bírságot legtöbbször az időre el nem készült dokumentációk, formai hiányosságok, valamint az egyes ügyletekre vonatkozó transzferár-dokumentációk hiánya miatt állapított meg az adóhatóság.

A fentiek mellett az adóhatóság mulasztási bírságot vethet (és a felmérésben résztvevők tapasztalata alapján vet is) ki a kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása miatt is. A megkérdezettek körében akadt olyan eset, amikor a revizorok a mulasztási bírságot azon társaságok száma alapján állapították meg, amelyeket a vizsgált vállalkozások elmulasztottak bejelenteni. Amennyiben egy társaság jelentős számú kapcsolt vállalkozással rendelkezik, a fenti bírság milliós nagyságrendű összegre is rúghat, ezért nem ajánlatos elfeledkezni ezen bejelentési kötelezettségről. A tapasztalatok szerint azonban, amennyiben a kapcsolt vállalkozások bejelentése a vizsgálat közben megtörténik, a revizorok sok esetben eltekintenek a bírság kiszabásától – közölte Veszprémi István.

A mulasztási bírság mellett érdemes szót ejteni a transzferár-szabályok alapján végzett adóalap módosításokról is. Tekintettel arra, hogy a magyar szabályozás alapján a transzferár-korrekciókat minden más társasági és különadóalap-módosító tételtől függetlenül alkalmazni kell, előfordulhat olyan eset, amikor az adóalap kétszeres növelésére kerül sor (például ingyenes ügyletek, vagy a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek esetén). A Deloitte felméréséből kiderült, hogy valóban akadtak olyan vizsgálatok, amelyek során az adóellenőrök duplán módosították az ügyfelek társasági és különadó alapját: egyszer transzferárak korrekciója jogcímén, egyszer pedig egyéb jogcímen.

Kevesen kérik a hatóság segítségét

Annak ellenére, hogy több mint két éve, 2007. január 1-től Magyarországon is elérhető a szokásos piaci ár adóhatóság által történő megállapításának intézménye (APA), az adóhatóság konferencián résztvevő képviselője elmondta, hogy az ebben a tárgyban beadott kérelmek száma meglehetősen alacsony. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az eljárás nem minden társaság számára ismert – a felmérésében például a válaszadók 20 százaléka nem volt tisztában az előzetes ármegállapítás intézményének lehetőségével, és csupán 8 százalékuk gondolkodik egy APA-kérelem benyújtásán.

Amint azt az APEH szakértője kifejtette, az adóhatóság erre szakosodott csoportja konstruktívan áll az APA-kérelmekhez, és remélik, hogy a jövőben nagyobb számú kérelem érkezik hozzájuk elbírálásra, legyen szó összetett, komplex, vagy akár teljesen egyszerű ügylet piaci árképzésének megítéléséről. A szakértő hozzátette, hogy ez utóbbi esetek tekintetében is várják a kérelmeket, amennyiben egy társaság biztosan szeretné tudni, hogy tranzakciójának árképzését az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során nem fogja kifogásolni.

OECD Transzferár irányelvek

Szmicsek Sándor (szerk.): OECD Transzferár Irányelvek 

A magyar társasági adótörvény 1992-ben vezette be a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek speciális transzferár szabályait. Magyarország 1996-ban vált az OECD tagjává, és a csatlakozással elfogadta, hogy az OECD Transzferár Irányelveiben megfogalmazott elveket érvényesíti. Ezt formálisan is megfogalmazza a társasági adótörvény záró rendelkezéseiben, amikor kimondja, hogy a törvény előírásai az OECD Transzferár Irányelvek figyelembe vételével készültek.

A magyar transzferár szabályok eddig azonban elsősorban a főbb alapelveket és adminisztratív szabályokat fogalmaztak meg. A tartalmi kérdésekben, amely a jogkövető magatartás alapját jelenti, magyar nyelven nem volt elérhető jogi iránymutatás.

A kiadvány az első olyan magyar nyelvű dokumentum, amely a tartalmi kérdéseket, a lehetséges megközelítéseket adja meg mind az adóalanyok, mind az adóhatóságok számára, mi több, a leírtak a belső jog részét képezik, ezáltal mind az adóalanyok számára, mind az adóhatóságok számára hivatkozási alapul szolgálnak az esetleges jogvitákban, illetve segítséget nyújtanak az ilyen jogviták megelőzésében.

A kiadvány a  Magyar Könyvvizsgáló Kamara pártfogásában és Szmicsek Sándor okleveles adószakértő szerkesztésében  jelent .

A könyv teljes címe “Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára”, azonban természetszerűleg bármely, transzferárban érintett adózó, vállalkozás, illetve adószakemberek haszonnal forgathatja, használhatják transzferár dokumentációk során.

Az OECD 2010. július 22-én tette közzé az alapdokumentum módosítását. Ennek keretében az Irányelvek 1-3 fejezete változott, illetve egy fejezettel kiegészült.

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara és Szmicsek Sándor szerkesztő megkezdték azokat a munkálatokat, melyek eredményeképpen várhatóan 2012. tavaszán kezünkbe foghatjuk és forgathatjuk az ez évi  módosításokat is magába foglaló könyvet.