Transzferárak a telephelyeknél

Transzferárazás a telephelyeknélA telephelyek adóköteles nyereségének kimutatása során is figyelembe kell venni a transzferár szabályokat annak érdekében, hogy egyik állam adóztatási joga se sérüljön.  De mégis, hogyan?

A kapcsolt vállalkozási viszony egyik fontos következménye a transzferár szabályozás és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség megjelenése. A nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok alapján a transzferár ellenőrzések során az egységnyi ellenőrzési időre jutó adóhatósági megállapítás 14-szeresen meghaladja az átlagot. Ez a kiugró “eredmény” egyre inkább felkelti a NAV figyelmét is növelve a vállalkozások adókockázatát.

A transzferár szabályozás egyaránt érinti a csak belföldi ügyletekben és a határátlépő ügyletekben is érintett vállalkozásokat. A szabályozás igen szerteágazó elméleti, gyakorlati kérdési, ellenőrzési tapasztalatai közül a mai hírlevelünk a telephelynek betudható nyereség megállapításának magyar, illetve nemzetközi szabályozását mutatja be, Bartha Katalin okleveles adószakértő, VI. Nemzetközi Adókonferencián elhangzott előadása alapján.

Magyar szabályozás

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4.§ 23. pontja alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül többek között a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, a külföldi vállalkozó telephelyei valamint az adózó és külföldi telephelye is.

Ennek nyomán főszabályként a Tao tv. kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó 18.§-a, alkalmazandó az adózó és telephelye, illetve a telephelyek egymás közötti tranzakcióikban alkalmazott árakra is.

A Tao tv. 31.§ 2) bekezdése kimondja, hogy a Tao tv. kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezései az OECD jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezménye (Modellegyezmény) és a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó OECD iránymutatás (Transzferár Irányelv) figyelembevételével készült. Így a telephelynek betudható nyereség meghatározásához az OECD szabályozás ismerete elengedhetetlen.

OECD szabályozás forrásai

A Modellegyezmény 5. cikke tartalmazza a telephely definícióját, 7. cikke pedig a telephelynek betudható nyereség meghatározását. A Modellegyezmény rendelkezéseinek értelmezésében a Modellegyezmény kommentárja segít.

Az OECD megközelítésében a telephelyet ugyanúgy kell tekinteni, mintha azonos és/vagy hasonló tevékenységet folytató független vállalkozásként működne, ezért a vállalkozás és a telephely közötti tranzakciókat a független felek között alkalmazott szokásos piaci áron kell értékelni.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszertana a Transzferár Irányelvekben található. A Transzferár Irányelvek azonban kapcsolt, de önálló vállalkozások között megvalósuló ügyletekre vonatkozóan tartalmazzák az elveket, nem pedig olyan ügyletekre, amelyek jogilag és gazdaságilag nem önálló vállalkozások – vállalkozás és telephelye – között jönnek létre.

Megoldásként az OECD 2008-ban megalkotta a telephelynek tulajdonítható nyereség megállapításáról szóló jelentését (Jelentés). 2010-ben az OECD, mind a Jelentést, mind a Modellegyezmény 7. cikkét módosította. Így jelenleg a 2010-es módosítás irányadó nemzetközi szinten a telephelynek allokálható jövedelem meghatározásakor. Az új 2010-es kiadvány akkor és abban a tekintetben válik teljes mértékben alkalmazhatóvá a hazai gyakorlatban, amikor Magyarország új egyezményt köt. A hatályos magyar egyezmények tekintetében a 2008-as iránymutatást kell alkalmazni; a 2010-es iránymutatás is alkalmazható, azzal, hogy amennyiben az iránymutatás ellentmond az egyezmény szövegének, akkor az egyezmény szövege az irányadó.

2010-es Jelentés előírásai

A Jelentés részletes szabályokat állapít meg arra, hogyan kell egy telephely társasági adóköteles jövedelmét megállapítani.

A Jelentés megközelítése a funkcionálisan különálló entitás elvén alapul. A funkcionálisan különálló entitás elve szerint olyan nyereséget kell a telephelynek tulajdonítani, amelyet akkor érhetne el – különösen a vállalkozás más részlegeivel történő belső ügyletei (“telephelyet érintő ügyletek”) során -, ha önálló és független vállalkozásként azonos vagy hasonló feltételek között azonos vagy hasonló tevékenységet végezne. Lényegében minden esetben vizsgálni kell, hogy létrejön-e belső ügylet; ha igen, a releváns elismert ügyleteket dokumentálni célszerű!

OECD által elfogadott megközelítés egy kétlépéses elemzést tesz szükségessé. Az első lépésben a telephelyet, mint önálló és független vállalkozást kell meghatározni. Ennek érdekében azonosítani szükséges a telephelyhez rendelhető funkciókat, eszközöket, kockázatokat, szabad tőkét és ügyleteket. Második lépésben a feltételezett önálló és független vállalkozás nyereségét kell megállapítani összehasonlító elemzés alapján, a Transzferár Irányelvekben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

Amennyiben az elemzés arra az eredményre vezet, hogy a telephely és a vállalkozás, illetve a telephely a vállalkozás más részlegeivel folytatott belső ügyleteiben a szokásos piaci árelvtől eltérő árat érvényesítettek, a telephely és a vállalkozás társasági adóalapját szükséges kiigazítani az adott ország nemzeti szabályai figyelembevételével, kivéve, ha a belföldi illetőségű adózónak a nemzetközi szerződés rendelkezése szerint társasági adóalapját a mentesítés módszere alapján kell módosítania.

Az alapelvek meghatározását követően a Jelentés külön fejezetekben foglalkozik az elveknek a bankok fióktelepeire, a pénzügyi instrumentumok globális kereskedelmére, és a biztosítók leányvállalataira vonatkozó speciális alkalmazásával. A Jelentésben foglaltak a független és a nem független ügynökként tevékenykedő telephelyekre egyaránt alkalmazhatók.

Videónkon a Bartha Katalin az OECD kétlépéses elemzésének első részére, a telephely, mint önálló és független vállalkozás meghatározására, azon belül is a funkció- és tényelemzésre mutat be egy gyakorlati példát.

Az eredeti hírlevél megtekintéséhez kattintson ide.

A fenti cikk a Penta Unió Zrt-nél  2012. szeptember 18-án megrendezendő “Transzferárak” című konferenciával összefüggésben jelent meg a Penta Unió “5 perc adó sorozatában. A  videó pedig a 2012. június 7-8-én “Telephelyek” témában megrendezett Adókonferencián készült.

Hozzászólás